HTML

Ági Párizsban

Párizsban gyakorlatozom, ennek mindennapjait írom le, mégse naplót írjak:)

2009.07.06. 18:29 Milagn

Első munkanap

Július 6. és egy kicsi 5

 

Szerintem csömörötök lesz a blogomból, ha így folytatom, hogy minden nap írok, de hát mindig történik valami.

Most kivételesen a tegnappal kezdem. Már megint nem volt süti és már nem is lesz:( de lesz helyette ma közös vacsi:).  Ismerjük meg egymást esténk lesz. Tegnap este voltam futni, nagyon kellemes a parkban, eltekintve attól, hogy mindig emberbe botlasz, de ha ezen túllépsz, akkor nagyon jó. Sőt vannak más futók is, szóval lehet, ha jobb lesz a kondim egy gyengébbel összeállok. Azért gyengébbel, mert igen elszánt futók vannak és szerintem örülök, ha tudok egy "gyengébbel" együtt futni.

Az, hogy ilyen sokáig világos van totál megzavar. Fél 11-ig még álmos se vagyok, aztán egy jó óra múlva kezdek elálmosodni, viszont reggel meg korán kell kelni. Vagyis ma korán keltem fél 7-kor, mert 8-ra be akartam érni a munkahelyemre. Persze nem jött össze:) Csak, hogy tartsam a Milassin szokást. Azért nem csak rajtam múlt. Igaz, hogy későn indultam, mert Adri azt mondta, nem biztos, hogy 8-ra kell beérnem. Na de nem számoltam bele, hogy nem találom a kórházat. Keringtem mint bolygó hollandi. Kezdjük ott, hogy ha egy megállóval hamarabb szállok le, szinte sima ügy lett volna. De térkép alapján a későbbi megálló jobbnak tűntd de a metróból kiszállva még az utca eltalálása is nehéz volt. Megtudtam egy nőtől merre kell menni, úgyhogy már irányba voltam, csak hogy ez a kórház mittomén hány tömbből áll. Szóval végre találtam egy kórházat aminek ez volt a neve, csak az ambulancia volt. Na tudtam, hogy ennek lőttek. Tovább mentem, hátha találok valami főbejáratot, de nem. Ekkor jött a következő sétáló áldozat, aki mutatta merre menjek tovább. Na oké. Megyek-megyek, de kórházhoz hasonló épületet nem láttam. Újabb áldozat, aki megint szívesen segített sőt a végén még meg is kérdezte, hogy akkor értettem mindent?  Értettem, nem volt gond. Csak már megint hamarabb lefordultam mint kellett volna. Bácsikát sorompó bejáratnál megkérdem, hol van az ahova én menni akarok? (Ekkor már annak a kórháznak a területén bolyongtam, ahova mennem kell, csak egyik részleg se volt jó nekem) Na bácsika jól elmagyarázta és láss csodát MEGTALÁLTAM:). Onnan már egyenes út volt (vagyis nem egyenes, de nem tévedtem el). Nem is értem mit mondják, hogy a franciák bunkók, nekem mindenki szívesen segített, igaz, franciául kérdeztem (nyakamban fényképezővel, csak a status kedviért).

Jupppííí, megtaláltam az épületet ahova mennem kellet, liftet is találtam, fel is másztam az 5-re, megtaláltam a titkárságot. Titkárnő sehol. Titkárnő egyszer befut, néz nagyokat, hogy én kivagyok és hogy egyáltalán minek. Kérdezte van-e köpenyem. Mondtam, hogy nincs, mert hogy ugye Adri azt mondta nem kell. Jaj, de kell, mondta és adott egy zöld ocsmány egyszer használatos felsőt és gagyát. Na elment a kedvem az egésztől. Elfogadtam ugyan, de hát tudtam, hogy én ezt a zöld akármit fel nem veszem. Pláne nem hordok ilyet egy hónapon keresztül. Na mindegy, sorstalanul üldögéltem a titkárnő irodája előtt. Ja persze a professzor, akinél az egész intézve volt, ma nem jön dolgozni (nem tudom mikor jön). És lássatok csodát, a titkárnő felhívta a profot és jéé mehetek dolgozni az externekhez és internekhez (5.6. évesekhez és rezidensekhez). Na ekkor ilyedtem meg igazán, úristen, mi lesz, mit kell csinálnom, megértem-e amit mondanak. Odaértünk az externek irodájához és láss csodát én korombeliek. Közölte a titkárnő kivagyok és miért, aztán ott hagyott. De nagyon aranyosak az externek és az internek is. Bemutatkoztunk. Az egyik srác megkérdezte, hogy gyakori-e a vezetéknevem? Egyből lebombáztam őket a hatalmas problémámmal, a nagyon zöld zöld ocsmánysággal, kérdezvén, hogy ugye tudnak valami jobb megoldást ehelyett? Az intern leküldött az egyik externnel a mosodába. Nem sok kedve volt mászkálni, de amúgy aranyos volt, az utat végig beszéltük. Főleg azért nem volt kedve mászkálni, mert már fent is mondta, hogy szerinte nincs köpeny a mosodában és valóban nem volt. De lehet holnap már lesz, szóval ott kezdem a napot.

Szépen visszaértünk, mindenki leült a helyére. Relatív gyorsan feltaláltam magam, azok után, hogy megkérdeztem mit csináljak? Mondták, hogy olvassak. Na mondom ez jó, mármint tényleg örültem neki, mert ismerkedek a nyelvükkel és legalább lekötöm magam, na meg nem kérik számon, hogy mutassam meg ezt-azt. (ilyen amúgy se volt) Kicsit furcsán néztek, hogy ez az első gyakom, de látszott, megnyugodtak amikor mondtam, hogy anamnézist felvenni és beteget vizsgálni tudok (mármint magyarul:)) Mondanom se kell én vagyok a legkisebb :) mindenki 5. 6. éves vagy rezidens:)

Az egyik lány őőő holnapra lesz neve, a srácot tudom akivel sétáltunk ő Gérome (remélem így írják), van még egy Cloé meg egy srác aki interne. Azt hittem tudom a nevüket, de holnap majd felfirkantom. Szóval az egyik lány elhívott beteget kikérdezni és beteget vizsgálni. Igazából én csak figyeltem. Most láttam életemben előszőr (lásd magyar oktatás hátránya), teljes normális, hangsúlyozottan normális kivizsgálást. Vagy fél órát beszélt a csaj a beteggel, van amit értettem, több amit nem. Aztán mellkas-szív vizsgálat (tüdőt én is hallgattam). Has vizsgálat. Végignézte a pulzusokat, megnézte a nyirokcsómókat, nézett egy csomó reflexet, nézte a nő szemének látóterét. Nézett izomerőt lábon, kézen. Jó volt így egyben látni amúgy, mert nálunk mindenki lusta ezt így végig mutatni sajnos.

A nap másik érdekessége egy lumbal-punctio volt. Megkérdezték láttam-e már, mondtam hogy még nem és mondták akkor menjek. Megtanultam az injekciós tűt és a kesztyűt:) Egy korunkbeli srácnak kellett lumbál-pukció, mert még vagy 6 betegség közül lehet választani, hogy mi baja. Magyaráztak is, hogy mit miért és hogyan. De azért még ma átnézem valamilyen francia oldalon, hogy akkor hogy is van pontosan. Amúgy nem volt vészes, már megszoktam az injekciós tűt. Az interne csinálta a puctiot, az externe meg segített neki én meg sasoltam. Mondta aztán az interne hogy nézzem meg az egyik csövet, hogy milyen. Mondtam nem látok benne semmit. Úgyhogy megtudtam, hogy a víztiszta liquor, amiben nincs bubi se, az a jó :) Mindkét beteg, amúgy egy ágyas szobában volt. A fertőtlenítéshez használt betadin pedig kicsike műanyag üvegcsében, aminek le kell törni a tetejét és kb van benne fél deci. Kérdezték, hogy tudom mi ez? Mondtam, hogy nem. Aztán mondták, hogy betadin, ja mondom, persze hogy tudom, csak nálunk nem ilyen formátumban van.

Amúgy sokszor nem értek valamit, de aztán megmutatják leírva és mindig megvilágosodok. Ilyen volt ma az autoanticorps (otoántikor) - na nem tudtam mi ez, aztán kértem a lányt, hogy ugyan írja már le, és jaaa, hát persze, naná hogy tudom :) Szóval ezt sűrűn eljátszom még. De ha nem értek valamit, mindig kérdezek, ők meg szívesen (legalábbis úgy néz ki) segítenek.

Mára ennyi volt, mert 1 óra lett és ma hamar leléceltem, majd ha biztosabb a francia tudásom akkor tovább maradok.

Ja és csak 9-re kell mennem holnap, 9 előtt nincs itt senki azt mondta Gérome.

Most még elkezdhetem mesélni a Notre Dame-ot? Akit nem érdekel, max ne olvassa.

Szóval meló után sétátam a metróhoz, vadul vadászva egy írószert, hogy vegyek kicsi jegyzettömböt meg tollat. Az egyik lámpánál beszélgettem pár szót két sráccal. Megkérdezték meddig vagyok itt meg mit csinálok, aztán áttértek angolra, erre angolul válaszoltam,  meg is jegyezte a srác, hogy össze-vissza hasznájuk a nyelveket. :)

Jaj, a Notre-Dame még mindig ugyanolyan gyönyörű, kívül is belül is. Örülök, hogy X év alatt és sok más templom után is az első helyen áll. Itt kéne tartani az esküvőm, van valaki jelentkező?:D

Ma még tanulok, mert felmerült pár betegség, amiknek utána akarok járni. Sőt két olyan is ami még patoszon se volt. Az egyik (csak apának:)):

  1. Vogt-Koyanagi-Harada Syndrome      http://emedicine.medscape.com/article/1118177-overview
  2. Behcet-syndrome    http://emedicine.medscape.com/article/1006358-overview

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://milagn.blog.hu/api/trackback/id/tr491230307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nettibubu 2009.07.07. 11:37:15

hát ez tényleg hosszú lett, de ezek szerint jól megy :)
van egy sorozat ami pont neked való: scrubs.
vasárnap megyek olaszba, végül nem szicília, hanem Salerno de ez is jó, eléggé izgulok, de csak megy majd

Milagn 2009.07.07. 15:25:38

@Nettibubu:
scrubs? Majd utánanézek. Na tök jó hogy mész ki, ez is közel van a tengerhez. :) Menni fog, ne aggódj. :)
süti beállítások módosítása